Évnyitó

Tegnap délután Annamarival, a húgommal mentem el egy, a kerületünkben található általános iskolába, hogy segítsek neki az évkezdő szülői értekezletek látogatásában. Ilyenkor pár szóban bemutatja a Palánta Gyermek-Lélek-Mentő munkáját, és meghirdeti a bibliaórák lehetőségét a szülőknek.

Annamari, nagyon komolyan

Miközben Annamari - az első két osztályt az igazgatóval (helyettessel?), a többit egyedül - végiglátogatta, a folyosón vártam, és imádkoztam, hogy az Úr adjon neki bátorságot, bölcsességet a szóláshoz. Közben gyerekek játszottak a folyosón, a szüleiket várva. Két fiú közülük hajmeresztő mutatványokat vitt véghez a lépcsőkorláton, amit egy darabig szó nélkül néztem, de miután megvárták, hogy az őket figyelmeztető tanárnő eltűnjön az egyik osztályterem ajtaja mögött, és aztán mosolyogva folytatták a dolgot, már inkább rájuk szóltam. Igyekeztem higgadtan beszélni, megtisztelve őket is. Az egyikük viszonylag gyorsan vette a lapot, a másikkal még egy pár szót kellett váltani, de hála Istennek utána ő is abbahagyta.

 

A beszélgetésünknek azonban volt 3 kis tanúja, 3 harmadikosztályos gyermek, 2 élénk lány és 1 nagyon komoly tekintetű, szótlan szőke kisfiú. Nem szóltak egy szót sem, csak nagyon figyeltek a fiúkkal való beszélgetésemre. Mikor a feszültség megszűnt (a szituációval együtt), mindenféle játékot próbáltak kitalálni az iskolafolyosón, hogy elüssék a várakozás idejét valahogy.

Én közben elkezdtem nézelődni a folyosón elhelyezett, a gyerekek által készített plakátok között. (Közben nagyon figyeltem, mert éreztem, hogy valami történni fog a gyerekek és köztem.) Volt ott egy sorozat festmény, amelyeknek nagyon szép színük volt. Gondoltam, lefotózom azokat is (már írtam korábban, hogy a tavasszal vett fényképezőgép előcsalogatta belőlem a fényképészt. Azóta szinte mindenhova viszem magammal a kis masinát, és hol jobb, hol rosszabb képeket csinálok vele, de mindig nagyon élvezem :-)

Tehát elkezdtem megörökíteni a festményeket, ami bizony már nagyon kíváncsivá tette a 3 gyereket. (Nagyon édesek voltak, ahogy kis csoportba tömörülve, közel állva egymáshoz kíváncsian figyelték mit csinálok.) Nem kellett sok idő, már jöttek is kérdezgetni: "Mit csinálsz?"

Utána megmutatták azokat a rajzokat a falon, amiket ők készítettek. 

Tomi rajza a helyes és helytelen táplálkozásról

Természetesen azokat is lefotóztam. Közben megkérdeztem tőlük, hogy láttak-e már bábelőadást itt az iskolában? Kiderült, hogy sok bábdarabot láttak, csak úgy sorolták a címeiket: Panov apó, Petike eltűnik, Városi nyúl tévedése, A ravasz rokon.

A lányok, Niki és Bogi rajzai

Nagyon felkeltette az érdeklődésüket, amikor elmondtam, hogy bizony szoros kapcsolatom van Kacsa Klotilddal. Azonnal megkértek, hogy mondjak valamit kacsa hangon :-)

Kérdezték, hogyan készülnek a stúdiós felvételek: tágra nyílt szemekkel hallgatták.

Az egyikük, Niki, elég sokat tudott a Bibliáról, ismerte a történeteket, elmondása szerint régebben gyülekezetbe is járt. A másik kislány, Bogi, és a hallgatag kisfiú, Tomi még nem hallottak Jézus megváltó áldozatáról. Amikor erre terelődött a beszélgetés, Bogi kíváncsian tette fel a kérdéseit, amire igyekeztem úgy válaszolni, hogy egy alsó tagozatos gyermek is megérthesse, de rájöttem, hogy ez bizony nem is olyan egyszerű. Be kellett látnom, hogy néha nem lehetnek könnyű helyzetben a gyermektanító munkatársaim, amikor ilyen komoly kérdésekre kell válaszolniuk gyermeknyelven.

Nagy hálával és örömmel a szívemben jöttem el az iskolából. Örültem, hogy a gyerekek ennyire érdeklődtek Isten iránt. És nagyon hálás voltam Istennek, mert az egyik kislány anyukája már a folyosón mondta, hogy ő beíratja a kislányát bibliaórára.

Remélem, a másik két gyermeknek is lesz alkalma még az idén közelebbről megismerni a Biblia Istenét, igazságait, hogy védve legyenek a rossz döntésektől.

Este értem haza (az évnyitó után jött még a bevásárlás), de mivel a férjem frissen készítette a krumplipürét, muszáj volt hozzá nekem is valami finomat csinálni. 

S az étel még szép is lett: egy patisszont megpucoltam, tetejét, alját laposra (egyenesre) levágtam, így lett egy kis talpa, derékban kettévágtam, belsejét kiszedtem, így kaptam 2 virágalakú tányérkát, amibe pirított hagymával, fokhagymával, paradicsompürével, sóval, borssal készített darálthusi került, és az egész ment a sütőbe. Egész jó lett, és milyen különlegesen nézett ki! :-)