Tökéletes időzítés

Múlt héten megkért Lódri Judit, hogy most csütörtökön, dec. 16-án helyettesítsem őt a délutáni bábelőadáson, a Vörösmarty téren. Kértem egy nap gondolkodási időt, de a szívem azonnal rádobbant. Jó idő eltelt azóta, hogy utoljára báboztam, s nagyon megörültem a lehetőségnek.

Így vasárnap, a KÖSZI-ben (Kőbányai Szabadidő Központban) tartott családi karácsonyi koncert után a bábcsoport többi tagjával kiautóztunk a XVI. kerületbe próbálni. Egész jól sikerült a próba, így Judit úgy találta, hogy elég egyszer-kétszer eljátszani. Az árnyjelenetet gyakoroltuk kicsit többet, mert azt különleges módon most az árnyháttér előtt kell játszani, mivel szabadtéren nem tudunk reflektort használni.
Tehát a próba rendben, jó hangulatban telt, és gyorsan végeztünk is. Ennek akkor örültem, mert megint 4 órát sikerült aludni vasárnapra virradólag, de másnap reggel (hétfőn) már kicsit bántam, hogy nem játszottuk el többször. Ezzel együtt próbáltam megnyugodni, és fejben átgondolni, mi miután következik, hol van nekem szerepem, mit hogyan kell csinálnom.

Ám az Úr másképp gondolta a dolgokat: hétfő délután felhívott Hugi, hogy a bábcsoportja egyik tagjának kislánya megbetegedett, nagyon magas láza van, így másnap nem tud velük tartani. Nem sokat gondolkodtam, természetesen igent mondtam, hiszen nem lehet lemondani az előadásokat. Az iskolák várnak minket, számítanak ránk. Úgyhogy nagy bátran belementem, hogy majd én megyek a bábcsoporttal, és eljátszom az "anyuka" szerepét a muppet részben, a tűzben megjelenő "angyalt", a menyegzőt tartó József és Mária közül Máriát, a szállást kérő Józsefet és várandós Máriát elutasító "gonosz asszony"-t, valamint a Megváltó születésének örvendező Józsefet.

Nagyon izgultam az első előadás előtt, s minden újabb előadás előtt, de mindig egy kicsivel kevésbé.

Azóta is csak ámulok az Úr szervezésén: én arra az egy csütörtöki előadásra készültem, de ő rajtam keresztül segített abban, hogy 3 iskolában sok-sok gyermek meghallhassa Isten üzenetét.

Csodálatos dolog bábozni a gyerekeknek. Annyira hálásak, úgy örülnek a bábelőadásoknak. Csoda jó volt hallani a paraván mögött, hogy egy-egy báb megjelenésére hogyan reagáltak, miként tapsoltak, örültek egy-egy dallal együtt.

És még fantasztikusabb belegondolni, hogy november vége, december eleje óta hány ezer gyermek láthatta, élvezhette ugyanígy a bábdarabot; hallhatta a világ Megváltója megszületésének történetét.

Mi ez, ha nem kiváltság részt venni ebben a munkában?

Palánta Országjáró Bábmisszió térképe

Kedves Olvasóm, Kedves Támogatóm!

Alább láthatod az Országjáró Bábmisszióhoz tartozó bábcsoportokat és elérhetőségeiket (ha ráklikkelsz az adott lufira :-) még a teljes igénye nélkül, de remélem, mihamarabb megérkeznek a bábcsoportoktól az írásbeli hozzájárulások, és akkor teljessé válik a térkép.

Ezekkel a kedves önkéntes bábcsoportokkal (leginkább vezetőikkel) tartom a kapcsolatot munkám során. Gondolkodunk, ötletelünk, hogy minden esetben megtaláljuk a legjobb megoldást: mindenhová eljussanak, ahol várják őket. 

Kérlek, úgy nézz erre a térképre, hogy a "lufik" mögött csodálatos emberek rejlenek, akik a szabadidejükben, néha éves szabadságukat erre időzítve vagy fizetésnélküli szabadság árán tartanak bábelőadásokat iskolákban, óvodákban, kórházakban, gyógypedagógiai intézményekben, de még öregotthonokban is, hogy a gyerekekkel, felnőttekkel megosszák a Megváltás üzenetét. 

Azt hiszem, valamennyien nagyon hálásak lehetünk Értük Istennek!

Nagyobb térképre váltás

Évnyitó

Tegnap délután Annamarival, a húgommal mentem el egy, a kerületünkben található általános iskolába, hogy segítsek neki az évkezdő szülői értekezletek látogatásában. Ilyenkor pár szóban bemutatja a Palánta Gyermek-Lélek-Mentő munkáját, és meghirdeti a bibliaórák lehetőségét a szülőknek.

Annamari, nagyon komolyan

Miközben Annamari - az első két osztályt az igazgatóval (helyettessel?), a többit egyedül - végiglátogatta, a folyosón vártam, és imádkoztam, hogy az Úr adjon neki bátorságot, bölcsességet a szóláshoz. Közben gyerekek játszottak a folyosón, a szüleiket várva. Két fiú közülük hajmeresztő mutatványokat vitt véghez a lépcsőkorláton, amit egy darabig szó nélkül néztem, de miután megvárták, hogy az őket figyelmeztető tanárnő eltűnjön az egyik osztályterem ajtaja mögött, és aztán mosolyogva folytatták a dolgot, már inkább rájuk szóltam. Igyekeztem higgadtan beszélni, megtisztelve őket is. Az egyikük viszonylag gyorsan vette a lapot, a másikkal még egy pár szót kellett váltani, de hála Istennek utána ő is abbahagyta.

 

A beszélgetésünknek azonban volt 3 kis tanúja, 3 harmadikosztályos gyermek, 2 élénk lány és 1 nagyon komoly tekintetű, szótlan szőke kisfiú. Nem szóltak egy szót sem, csak nagyon figyeltek a fiúkkal való beszélgetésemre. Mikor a feszültség megszűnt (a szituációval együtt), mindenféle játékot próbáltak kitalálni az iskolafolyosón, hogy elüssék a várakozás idejét valahogy.

Én közben elkezdtem nézelődni a folyosón elhelyezett, a gyerekek által készített plakátok között. (Közben nagyon figyeltem, mert éreztem, hogy valami történni fog a gyerekek és köztem.) Volt ott egy sorozat festmény, amelyeknek nagyon szép színük volt. Gondoltam, lefotózom azokat is (már írtam korábban, hogy a tavasszal vett fényképezőgép előcsalogatta belőlem a fényképészt. Azóta szinte mindenhova viszem magammal a kis masinát, és hol jobb, hol rosszabb képeket csinálok vele, de mindig nagyon élvezem :-)

Tehát elkezdtem megörökíteni a festményeket, ami bizony már nagyon kíváncsivá tette a 3 gyereket. (Nagyon édesek voltak, ahogy kis csoportba tömörülve, közel állva egymáshoz kíváncsian figyelték mit csinálok.) Nem kellett sok idő, már jöttek is kérdezgetni: "Mit csinálsz?"

Utána megmutatták azokat a rajzokat a falon, amiket ők készítettek. 

Tomi rajza a helyes és helytelen táplálkozásról

Természetesen azokat is lefotóztam. Közben megkérdeztem tőlük, hogy láttak-e már bábelőadást itt az iskolában? Kiderült, hogy sok bábdarabot láttak, csak úgy sorolták a címeiket: Panov apó, Petike eltűnik, Városi nyúl tévedése, A ravasz rokon.

A lányok, Niki és Bogi rajzai

Nagyon felkeltette az érdeklődésüket, amikor elmondtam, hogy bizony szoros kapcsolatom van Kacsa Klotilddal. Azonnal megkértek, hogy mondjak valamit kacsa hangon :-)

Kérdezték, hogyan készülnek a stúdiós felvételek: tágra nyílt szemekkel hallgatták.

Az egyikük, Niki, elég sokat tudott a Bibliáról, ismerte a történeteket, elmondása szerint régebben gyülekezetbe is járt. A másik kislány, Bogi, és a hallgatag kisfiú, Tomi még nem hallottak Jézus megváltó áldozatáról. Amikor erre terelődött a beszélgetés, Bogi kíváncsian tette fel a kérdéseit, amire igyekeztem úgy válaszolni, hogy egy alsó tagozatos gyermek is megérthesse, de rájöttem, hogy ez bizony nem is olyan egyszerű. Be kellett látnom, hogy néha nem lehetnek könnyű helyzetben a gyermektanító munkatársaim, amikor ilyen komoly kérdésekre kell válaszolniuk gyermeknyelven.

Nagy hálával és örömmel a szívemben jöttem el az iskolából. Örültem, hogy a gyerekek ennyire érdeklődtek Isten iránt. És nagyon hálás voltam Istennek, mert az egyik kislány anyukája már a folyosón mondta, hogy ő beíratja a kislányát bibliaórára.

Remélem, a másik két gyermeknek is lesz alkalma még az idén közelebbről megismerni a Biblia Istenét, igazságait, hogy védve legyenek a rossz döntésektől.

Este értem haza (az évnyitó után jött még a bevásárlás), de mivel a férjem frissen készítette a krumplipürét, muszáj volt hozzá nekem is valami finomat csinálni. 

S az étel még szép is lett: egy patisszont megpucoltam, tetejét, alját laposra (egyenesre) levágtam, így lett egy kis talpa, derékban kettévágtam, belsejét kiszedtem, így kaptam 2 virágalakú tányérkát, amibe pirított hagymával, fokhagymával, paradicsompürével, sóval, borssal készített darálthusi került, és az egész ment a sütőbe. Egész jó lett, és milyen különlegesen nézett ki! :-)

Készülődés a bábkonferenciára

Bizony, alig egy-másfél hónap, és máris itt a karácsonyi bábos missziót bevezető konferencia. Tele vagyok tervekkel, de most nem fogok hibázni azzal, hogy 'én' akarom megoldani emberi erőből, hanem hagyom, hogy mindent Isten tartson a kezében. Folyamatos kapcsolatban vagyok vele :-) - imádkozom -, és hiszem, hogy Ő meg fog minket, valamennyi bábos munkatársat áldani azzal, hogy megerősít és bátorít minket, mennyei védelemmel vesz körül, és olyan dolgokat jelent ki nekünk, amit nem tudhatunk (Jer 33,3). Hát nem fantasztikus, hogy az ember a Főnökök Főnökével lehet ilyen bizalmas kapcsolatban? :-)

Izgalmas a mai nap, mert talán ma már eldől végre, hogy hol lesz a bábkonferenciánk. 2 hely jött szóba, az egyikről még várom a választ. Ez utóbbit még nem ismerem a bábkonferencia szempontjából, ezért ha végül is ott leszünk október 09-én, oda még el is kell mennem, hogy megnézzem, mit hogyan tudunk elhelyezni (nehogy azt gondoljátok, hogy 'vakon' lett kiválasztva. Gyuri és Anna, a vezetőink már jól ismerik a helyet, ők megbíznak benne, így mertem belevágni)... Szóval ebből a szempontból is izgalmas számomra a mai nap!

Nemrég volt itt Anna, a művészeti vezetőnk, és átnéztük a legutóbb gyártott bábokat. Nagyon édes sünik, nyuszi készültek, szépséges, csillogó tavak, és szép, színes bokrok piros bogyókkal (Lehet, hogy csak én látom bele, de olyan szép őszi hangulatuk van. Egyébként reggel, ahogy jöttünk be Zolival, már láttam a néhány szép, rozsdabarna koronájú fát. Lassan belopakodik az ősz. Nemcsak a reggeli hűvösség jelzi, hanem már kezd megjelenni a falevelek színében is, amit én nagyon szeretek. Majd megpróbálok megszervezni egy kis családi /Zolis/ sétát a közeli erdőben, és akkor majd fotózok is.)  Most már vihetik a fiúk a raktárba a bábokat, hogy ott várakozzanak, amíg a leendő gazdáik értük nem jönnek.

Nagyon örülök annak, hogy már több bábcsoport jelezte, hogy mindenképpen részt akarnak venni a konferencián. Őket gyorsan össze is írom, hogy a későbbiekben ne küldjek nekik emlékeztető e-mailt, sms-t.

Még sok-sok teendő van a konferencia körül, úgyhogy el is köszönök, megyek vissza a munkához....

Munkatársi hétvége Ruzsinán

Augusztus utolsó hétvégéjét néhány nappal kibővítve egy csodálatos helyen töltöttük Szlovákiában.

A 4 nap célja az volt, hogy megerősödve, felkészítve induljunk neki az előttünk álló tanévnek.

Sokat táplálkoztunk az igéből.
Jó volt megerősödni Isten szeretetében és akaratában. Abban, hogy az Ő terve az ember megmentése, kiszabadítása a halálból, a nyomorúságból, a szükségekből.



Bár sokat ültünk egy teremben, ez egyáltalán nem volt unalmas számunkra.

Hálásak voltunk Istennek a lehetőségért, a csapatért, a gyönyörű környezetért, a tóért és a biciklizésért. (A biciklizésről B. Kováts Eszter blogján olvashattok részletesebben: berzsankovats.blogspot.com)

 

 

S mintegy koronaként felkerült a hétvégére, hogy a kedves fiatal hölgy, Laura, aki - többek között - a büfében dolgozott ottlétünk idején, az utolsó délutánunkon elmondta a megtérők imáját, és örök életet kapott az Úrtól. Csodálatos Istenünk van!

Misszió Expo, 2010. június 19.

Az "EZ AZ A NAP" rendezvénnyel egyidőben került sor a Misszió Expo-ra a Margitsziget Atlétikai Centrumban, ahol a Palánta is képviseltette magát. Sokat készültünk a rendezvényre, szerettünk volna minden lehetőséget megragadni, ami benne rejlett. Épp emiatt a csütörtök és a péntek egésze a készülődéssel telt. Aktualizáltuk, megújítottuk anyagainkat, kidolgoztuk az új ötleteket... Nem untatkoztam :-)

Én érkeztem elsőként a helyszínre. Érdekes volt megfigyelni, ahogyan megelevenedett a helyszín, ahogy sorra érkeztek a kiállítók, vendégek.

Kisbuszunk érkezése után mi is megkezdtük a kipakolást, anyagaink elhelyezését.

Vittünk bemutatópéldányokat anyagainkból (Barangoló sorozat, Boldogságkeresők sorozat, Palánta Posták + CD-k) és egy felajánlásnak hála még ajándékkönyvet is tudtunk adni a hozzánk látogatóknak. Ismét ott függött mögöttünk a hatalmas térkép, hogy megmutassa minden arra járónak: a mi kis világunk (Magyarország) sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.

Imádságunk meghallgatatott: csodálatos időnk volt végig, esőfelhőnek még nyomát sem láttuk.
Sajnos estefelé kicsit hangos lett a zene, megerőltető volt túlkiabálva beszélgetni.

A gyermekműsorban a Palánta is részt vett. Előadtuk a Lufikirály bohócdarabot, a Szeretetre vágyó sünit (báb) és egy táblarajzot. A szervezőkhöz nagyon jó visszajelzések érkeztek szolgálatunkról. Hála és dicsőség Istennek minden áldásáért!

Palánta Élménypark a Városligetben, 2010. május 29-30.

Idén is megadatott, hogy a Városligetben gyerekek és felnőttek tömegeinek hirdessük az evangéliumot.
Nagyszerű helyünk volt, közel a Vajdahunyad-várhoz, a "Liget kapujánál."

Most kivételesen szombaton reggel kezdtük meg a kipakolást, a sátrak felállítását, de így is sikerült mindent időre összekészíteni. Én újra a Palánta-keréknél szolgáltam Pirivel. Sátrunk közös volt a horgászattal, ahol 11 éves Kőrös Barnabás teljesített hűséges szolgálatot, és segítette a piciket a műanyag halak kifogásában (amit egy ajándék lufival jutalmaztunk).

Az Úr megsegített minket: szombaton ragyogó időnk volt, vasárnap is csak délután 4 órakor kezdett esni az eső (Köszönök minden imatámogatást a jó időért!).

Sokan jöttek az általunk birtokba vett részre. Gyerekek telepedtek le szüleikkel együtt a zenekar elé, és hallgatták a vidám, kedves, fülbemászó dicsőítő dalokat; nézték az evangéliumi báb-, bohócdarabokat, pantomin előadásokat és táblarajz-történeteket. És minden műsorszám után felhangzott az üzenet: Jézus szeret Téged. Meghalt azért, hogy a bűneid árát ne neked kelljen kifizetni. Hogy ne omoljon össze az életed kártyavárként, mint a ládamászók alatt a ládák (A ládamászás egy új szín volt a Palánta Élményparkon belül.)

Tárnok, 2010. május 23.

Egy születésnapi rendezvényre hívtak minket erre a vasárnapra. Egy kisfiú születésnapjára a család meghívta az óvodatársakat, s ez lehetőséget adott rá, hogy ők is hallhassák az evangéliumot. Itt is az udvarra volt tervezve a program, de az érkezésünk előtt fél órával hirtelen fekete lett az ég, és mintha dézsából öntötték volna, úgy ömlött az eső.


Így a paraván a kis nappaliban lett felállítva, de ez nem vont le semmit az evangelizáció értékéből. Előadtuk a „Szeretet” c. bohócdarabot és a „Lambinusz” c. bábdarabot.

Gyermeknap Sopronban

A soproni pünkösdi gyülekezet szervezésében a helyi felekezetek összefogásával valósult meg az első pünkösdi gyermeknap 2010. május 22-én, szombaton a soproni Gyermek- és Ifjúsági Központban.

A pünkösdi testvérek segítséget kértek a Palánta Missziótól a gyermekprogram megvalósításában és színesítésében. Mivel a közeli helyi bábcsoportok nem tudták vállalni a felkérést más programok miatt, így került sor arra, hogy Budapestről ment egy kis csoport, hogy a gyermekekkel megossza az evangéliumot. A gyermektanító testvérek bohóc- és bábdarabot, valamint táblarajzot mutattak be, a csapathoz csatlakozott még önkéntes fotósunk és jómagam, épp mint a Sorsfordító Könyvesbolt megbízott képviselője :-)
(Azzal a nem titkolt szándékkal és reménnyel, hogy lesz alkalmam egy-két jó beszélgetésre az Országjáró Bábmisszió érdekében is :-)

Külön áldás volt számomra, hogy ismét a húgommal együtt szolgálhattam. A képen Szomori bohócként látható :-)

A reggeli indulás után nyugodt utunk volt. Bár még készültünk dugóra az M1-en történt útbeszakadás miatt, de az Úr kegyelméből ezzel már nem találkoztunk. Így jóval a kezdés előtt értünk a helyszínre, amit egyáltalán nem bántunk, hiszen az előadásokig hátralévő időt a gyermektanítók hasznosan akarták tölteni: gyakorlással, hiszen egy hét múlva, május 29-30-án a budapesti Városligetben a Palánta Misszió újra megnyitja a Palánta Élménypark kapuit, ahol érdekes és értékes programokkal várják a gyerekeket (bővebb információ: http://www.palantamisszio.hu/)

A kipakolás előtt volt egy kis tanácstalanság: hol is lesz az előadás? Az elmúlt napok időjárása és az előrejelzések szerint nem volt kizárt, hogy egy gyors zápor, zivatar zavarhatja meg a program menetét. Ezt támasztotta alá a feltámadó szél és a gyülekező felhők is. A keresztény szervezők ragaszkodtak az kinti programokhoz, míg a Központ munkatársai váltig a színháztermet javasolták a technika felállítására.
Végül kompromisszum született. A sportverseny és a könyvárusítás legyen az udvaron, míg a Palánta műsora és az azt követő Pintér Béla koncert pedig legyen fedett helyszínen. Milyen jó, hogy a testvérek a szervezés során mindkét helyszínt igényelték! Így a kezdés után kb. fél órával érkező zivatar sem okozott 10 percnél hosszabb fennakadást a programban. Gyors átállás, és folytatódhatott minden a maga rendje szerint.

Az idelátogató gyerekek részt vehettek egy pünkösdi király választáson is. A gyerekek 3 korcsoportban versenyezhettek (4-6 év; 7-9 év; 10-12 év) - a nevük és életkoruk megadásával - kaptak egy "Útlevelet", amint a sportverseny különböző állomásain pontokat gyűjthettek ügyességüknek köszönhetően, majd a kapott pontokat a regisztrációs asztalnál bediktálva szaladhattak a következő állomáshelyre. Az így összegyűjtött pontszámok összevetése után derült ki, ki is lett a Pünkösdi Király a maga korosztályában. A nyertesek 1-1 Képes Gyermekbibliát és 1-1 tortát nyertek ajándékképpen.
A pontszámok gyűjtögetése közben a gyerekeknek csak 1 lépést kellett megtenniük a színházteremig, ahol pedig zajlott a Palánta Misszió műsora.

Bemutattuk:
- a legújabb bábdarabot, A szeretetre vágyó sünit (Itt meg is lehet nézni: http://www.palantamisszio.hu/?q=megszueletett-az-uj-babdarab-a-szeretetre-vagyo-sueni)
- a Lufikirály c. bohócdarabot,
- és A világ világossága c. táblarajzot.

Azzal a hittel vágtunk neki az útnak, és azzal a hittel gondolunk vissza erre a napra, hogy a munkánk (nemcsak a miénk! hanem a szervező, segédkező testvéreinké, a háttérimádkozóké stb.) nem hiábavaló az Úrban! Egy nap meg fogjuk látni, hogy Isten miként használta fel ezt a napot is arra, hogy az ott megjelent emberek megtérhessenek.
Legyen áldott az Úr ezért a lehetőségért (is)!

Menyegzőnk

Az Úr kegyelméből 2010. április 10-én férjemmel összeköthettünk életünket.

Szerintünk tökéletes volt ez a nap! Nagyon hálásak vagyunk érte Istennek.

A Nagy Nap képes beszámolója:

Készül a frizura, de én még közben is telefonálok

A fátyol rögzítésének pillanata

A tanúm már készen áll :-)

Vajon Yvi miért néz ilyen aggódva?!

Na, milyen lett?

A vőlegény is készülődik.
(Szerintem nagyon csinos :-)

Először a Városligetben kezdtünk, és kezdetét vette a fotózás